Lemaradva - boldogabban

Egyre népszerűbbek a különböző elvonulások. Sokan akár külföldre is elutaznak egy jógatábor, írótábor vagy főzőtanfolyam kedvéért. Nem véletlenül. Nehezen működnek az önvédelmi mechanizmusok, határállítások, asszertív kommunikációs folyamatok egy olyan világban, ahol teljesen elmosódtak, eltűntek a határok a munka és a magánélet között. Mára természetessé vált, hogy mindenkihez lehet kapcsolódni, 24 órás elérhetőség van, még ha ez nem is elvárás, technikailag mégis így működik. Mert a szakmai és a személyes kommunikációk nagy része is online történik, mindenre chatcsoportok alakulnak, mindegy, hogy privát vagy szakmai témáról van szó. Elkerülhetetlenül zúdul ránk az egész világ információ áradata. Ügyfeleimmel sokat dolgozunk ezen, hogyan szabaduljanak meg ettől a kiszolgáltatott függőségtől. A digitális szorongástól. A "ha nem nézem meg biztos lemaradok valami fontosról" érzéstől. Mert mindeközben a vágy meg van arra, hogy ez ne így legyen. A személyes szabadság kialakítása, a saját igények felvállalásának képessége viszont nincs meg. Ehhez azonkívül, hogy pontosan meg tudjuk fogalmazni az igényeinket, nagyon határozott szabályokat is ki kell alakítani az életünkben és be is tartani azokat. Betartatni magunkkal. Mikor vagyunk mások számára elérhetőek és mikor szeretnénk a saját, privát életünkkel foglalkozni. Magunkat kell erre megtanítani, erre van ráhatásunk. Magától értetődik, hogy ezt a digitális zajt, időnként szükséges kipihenni. Különben egyenes út vezet a szellemi-lelki és fizikai elfáradáshoz. Nem lehet állandóan készen állni a külvilág kedvére. Nem is kell. Mindenkinek saját döntése, hogyan szeretne élni. A kialakításához meg van segítség.