És te ki vagy?

Ha megkérdezem ki vagy, te is a munkádat említed először? Utána a családi állapotodat és aztán kezdesz azon gondolkozni, hogy ki is vagy valójában?

Az elmúlt években a magasan képzett, vezető beosztású emberek, akikkel dolgoztam, (harmincasoktól az ötvenes éveik közepén járó korosztályig) ugyan más-más problémával érkeztek, de mindegyikük a hivatásával, a szakmai sikereivel kapcsolta össze a jóllétének meghatározását. A beszélgetéseink során viszont közös problémaként mutatkoztak az eltolódott hangsúlyok, hiányzó hobbik, szétesett magánélet, baráti kötődések hiánya, nyughatatlanság, fáradtság. A fókusz a szakmai kiteljesedésen volt az életükben.

Ezekben a folyamatokban onnantól kezdték jól érezni magukat, hogy az egyensúlyt visszaállítottuk, figyelembe véve az egyéni lehetőségeket és az elakadások okait.

Ha megismerkedsz emberekkel, a legtöbben arról kezdenek el beszélni, hogy mivel foglalkoznak, mi a hivatásuk, mivel keresik a megélhetésükhöz szükséges pénzt. Pedig nem az határoz meg, hogy mivel biztosítom a megélhetésemet, hanem, hogy amikor az biztosítva van, mihez kezdek ezzel a szabadsággal.